Amikor nagy ritkán délutánra kell mennem valahová, elúszik a napom teljesen. A délelőttöt képtelen vagyok kihasználni, mert semmibe sem tudok igazán kezdeni, hiszen mindig ott van minden mozdulat mögött, hogy mennyi is az idő, mikor kell indulni. Ugyanígy voltam annak idején, amikor még tanítottam, mert az iskolánk váltott műszakban működött: egyik héten az alsósok jöttek délelőtt és a felsősök délután, a következő héten pedig fordítva. Amikor délutánra kellett mennem, az azt jelentette, hogy úgy fél 1-re akkor is oda kellett érnem, ha semmi külön elintéznivalóm nem volt a tanítás megkezdése előtt. És bár egyetlen autóbuszjáratnak kb. 10 megállójára laktam az iskolától (ez volt életem egyetlen olyan korszaka, amikor nem kellett átutaznom vagy a fél fővárost, vagy a fél Dunántúlt a munkahelyemig), mégis 12-kor már biztosan indulnom kellett, előtte még bekapni az ebédet, öltözni - szóval, az egészben annyi volt a kényelem, hogy nem voltam kénytelen olyan korán kelni, mint a délelőttös héten. De a délelőtt általában úgy elúszott, mintha nem is lett volna.
És akkoriban még blogot sem írtam. Mert most, hogy csak a 12-es vonattal megyek be a nagyvárosba, legalább a mai bejegyzéspenzumot teljesítettem ebben a holt időben és talán már nem is volt haszontalan a délelőtt. :)
És akkoriban még blogot sem írtam. Mert most, hogy csak a 12-es vonattal megyek be a nagyvárosba, legalább a mai bejegyzéspenzumot teljesítettem ebben a holt időben és talán már nem is volt haszontalan a délelőtt. :)
8 megjegyzés:
Ahány zöldséges, annyiféleképpen beszél. Mára ígért az egyik besztercei szilvát, a váltótársa két hét múlva prognosztizálja.
Remélem, te nem fölöslegesen utaztál annyit.
Nem, én sikerrel jártam (igaz, a besztercei szilva nem szerepelt a céljaim közt) :))
Amennyire én idősebbektől hallom, a besztercei szilva később érik, nem? Legalábbis akik kizárólag azt szoktak befőzni, azt mondják, hogy majd augusztus végén, sőt szeptemberben esedékes.
A délutános iskola szerintem borzasztó. Legalábbis nekem az volt. Az általánosban ugyanis alsó tagozatban mi is váltakozva jártunk: egyik héten délelőtt, másik héten délután, mivel akkoriban nagyon sok volt a gyerek (Ratkó-gyerekek!) és kevés volt a tanterem, egyszerre nem fért volna el minden osztály. (A felsősök csak délelőtt jártak.) Amikor délutánosok voltunk, fél 2-kor kezdődött a tanítás. Ez nagyon rossz volt, mert rövid volt a délelőtt, és a tanítás meg általában 6-ig tartott, utána már nem sokat lehetett kezdeni. Negyedikben már nagyon örültünk, hogy a következő évtől felső tagozatosok leszünk, és akkor már nem kell délután iskolába menni. Még egy érdekesség: Amikor én nyolcadikos voltam, attól az évtől kezdve már az alsósok sem jártak váltott műszakban, ugyanis addigra olyan kevés lett a gyerek az iskolában, hogy egyszerre befért az összes osztály. Ennek részben az is volt az oka, hogy akkor már nagy ütemben bontották a régi Óbudát, és sokan elköltöztek más kerületekbe, mert ott kaptak lakást a lebontott helyett. A mi osztályunk is jóval kisebb létszámmal végzett nyolcadikban, mint amennyivel kezdtünk elsőben. Persze a 8 év alatt azért néha jöttek új osztálytársak is, de sokkal többen mentek el az évek során.
Kaptam egy telefonszámot ettől a zöldségestől, nem fogom békén hagyni, az biztos.
Samu, Óbudán később a lakótelepek ontották a gyerekeket. Jó, hogy már kinőttél a padokból addigra. :)
Igen, tudom, de volt egy átmeneti időszak a bontás kezdetén, hiszen először le kellett bontani a régi házakat, hogy felépítsék a helyükre az újakat. És akkor volt az a helyzet, hogy fogyott a lakosság, és ezáltal az iskolás gyerekek is. Akkor volt kevés gyerek az iskolában. Mire a sok új házba beköltözött, új lakók által megint gyarapodott az iskolai létszám, én már nem jártam általános iskolába. De addigra már lebontották a mi iskolánkat is, és építettek helyette egy újat, modernet, nagyobbat. 1972-ben volt a váltás. (Én 1970-ben végeztem az általános iskolában, még a régi épületben.)
Igen, a délutános hetek délelőttjei semmire sem jók. Mi (mármint Ági és én) az általános iskola mind a nyolc osztályát váltott műszakban csináltuk végig. Aztán érettségi után egy évig megint csak két műszakban jártam, és volt még egy váltott műszakos évem (na jó, nem egész év: áprilistól december végéig) 2001-ben, a népszámlálás kérdőíveinek a feldolgozásakor.
Délután tanítani, az a legrosszabb. Különösen télen. Agyonfázva-hógolyózva érkeznek a gyerekek az iskolába, a nagyobb lányok megfőzték az ebédet, ők is fáradtak, a második óra közben villanyt kell gyújtani, amitől fölerősödik az este-érzés. Mindig délelőttös héten írattam dolgozatot, gondolhatjátok.
Gabi, szörnyű lehetett Nektek nyolc év! Nekem elég volt négy év is az iskolai váltott műszakból! Azt is nehezen viseltem. Egészen felszabadultunk ötödikben, hogy már nem kellett többé délután menni iskolába.
Megjegyzés küldése