2011. március 16., szerda

Most már valami húzzon el messzire, vagy a tavasz, vagy a fáradtság, vagy úgy együtt a tavaszi fáradtság, de ez így nem lesz jó. És ugyan örültünk a 20 foknak, de azért az világos, hogy márciusban ez még nem igazán normális. Még nekem is lötyög a szívem, pedig mióta öregszem, nem érzem a frontokat, legfeljebb a térdem fáj erősebben melegfront idején.
Az utcánkban mindannyian elbénáztuk a szemétszállítós rendkívüliséget, mert senki, de senki nem vette észre, hogy kedd helyett az elmúlt szombatra volt kitűzve a szállítás. Én is csak vasárnap jöttem rá, - hogy úgy mondjam, post festa - pedig év elején mindenki kapott a szolgáltatótól szép színes naptárt, bejelölve minden tudnivalóval - no de ahhoz, hogy a naptárt meg is nézzük, föl kellett volna fognunk, hogy ha kedd ünnep, ugyi... És mivel azelőtt az volt a szokás, hogy ünnepnap helyett mindig a következő munkanapon jött a kukásautó, most délután négy óra felé még az egész utcában ott sorakoznak a kukák és a zsákok, nem tudom, mikor jön rá a lakosság, hogy azok biza' ott is maradhatnak jövő keddig. De senkit nem szidhatunk, mi voltunk a hülyék, ez kétségtelen.
Különben pedig lehetne komolyabb dolgokról is írni, mindig van miről, helyzet is van mindig, meg lelke is van az ember lányának, de inkább ne menjünk bele. Se a helyzetbe, se a lelkembe, jobb ez így mindenkinek. :)

Nincsenek megjegyzések: