Reggel még úgy gondoltam - mivel láttam, hogy a beígért éjszakai havazásból itt semmi sem lett - hogy kihasználom a talán utolsó nem-csúszós napot és elmegyek valahová. Na nem messzire, csak be a faluba, vagy itt helyben a zöldséges-vegyes kisboltba. Aztán amikor még 11-kor is megmaradt a dér a füvön és sehogy se akart nulláról valami kicsike plusz fokra nyújtózkodni az a higanyszál, inkább maradtam. Semmi kedvem sem volt a hideghez. Zöldségleves, túrógombóc, ez lett a déli program, ezeket sitty-sutty összeütöttem, oszt' jónapot.
Mostanra pedig új zenéket zsákmányoltam a tisztelt publikumnak, ami kicsit keleties, kicsit egzotikus, de mégsem túlságosan, és talán az is szívesen meghallgatja, aki nem nézi a hónapok óta futó dél-koreai sorozatot. Én sem nézem, igazán ritkán pillantok bele, ezért aztán a sztorival is alig-alig vagyok tisztában, de a zenéje nagyon tetszik.
Mostanra pedig új zenéket zsákmányoltam a tisztelt publikumnak, ami kicsit keleties, kicsit egzotikus, de mégsem túlságosan, és talán az is szívesen meghallgatja, aki nem nézi a hónapok óta futó dél-koreai sorozatot. Én sem nézem, igazán ritkán pillantok bele, ezért aztán a sztorival is alig-alig vagyok tisztában, de a zenéje nagyon tetszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése